Osiris New Dawn – élménybeszámoló.

Több mint 10 órányi játékidő után, itt egy kis élménybeszámoló. Kezdem az alapokkal, grafika és a hanggal. A hangok és a zenék, remekül passzolnak eme túlélős sci-fihez, tökéletesen megadja a játék hangulatát. Egyetlen kivétel a járművek hangjai amik hiányosak, de mivel ez egy korai hozzáférésű mű, így várhatóak hiányosságok. A látványvilág lenyűgöző és ha valakit megrémített a gépigény nem kell megijednie, egy kissé túlzó a leírás. Nekem egy GTX 960-as videokártyám van ami elméletileg a minimum szint alatt van, (http://www.game-debate.com/games/index.php?g_id=24155&compareGPU=Osiris:%20New%20Dawn) és bár teljes grafikán időnként 30 fps alá esik a számláló. Közepes beállítások mellet nincs vele probléma és emellett még van egy laptopom is. Amiben egy 960m-es videokártya ketyeg és senkit ne tévesszen meg a 960-as szám az m-es széria jóval gyengébb asztali testvérénél. Ha bár azon közepes beállításoknál már akadozik, de alacsony grafikai beállítások mellet 20-35 fps között mozog, amivel már lehet játszani. De azért ráférne még egy kis optimalizálás, amire remélhetőleg idővel sor kerül.

Na de a játék. A történet szerint asztronautánk űrhajója lezuhan az Osiris rendszer egyik bolygójának a Thesius Prime harmadik holdján, a Proteus 2-n. A roncsok között nem sok mindet találunk az alapfelszerelésen kívül némi vizet, élelmet, fegyvereket, egy robot drónt és egy vészhelyzeti sátrat. A sátrunkban menthetünk és feltölthetjük oxigén készletünket. Miután mindent összeszedtünk, nekiláthatunk a feladatainknak, minek első lépése felállítani egy bázist. Amihez nyersanyagra van szükségünk, sok nyersanyagra. Amikből űrhajósunk nem képes egyszerre túl sokat magával cipelni. Ebben segít droidunk, teljes nevén: „Osiris Mission Personal Assistant” vagyis új nevén R2-D2. R2 amellett, hogy szinte bárhova követ minket saját tárhellyel is rendelkezik. Ezáltal jóval több nyersanyaggal térhetünk vissza bázisunkra egy-egy utunk során. Az összegyűlt nyersanyagokkal neki is láthatunk bázisunk felépítésének. Nagyjából ezzel telnek a nappalok, de amint leszáll az éj előbújnak a hold csúfabb teremtményei, akik igencsak kíváncsiak az hold új lakójára. Akikkel szemben meg kell védenünk, önnön és bázisunk épségét, amiben droidunk is segédkezik. És miután túléltük az éjszakát folytathatjuk küldetésünk, aminek végcélja, hogy elhagyhassuk ideiglenes otthonunkat. Szóval eddig minden szép és jó, de hát ez még is csak egy korai hozzáférésű játék ami még rengeted hibával és hiányossággal rendelkezik. Az első amit észrevehetünk az R2 mesterséges intelligenciája. Amellett, hogy hűségesen követ minket sajnos gyakran hajlamos akadályba ütközik. Egy nagyobb szikla amit mi előzőleg könnyedén átugrottunk Jetpack-ünkkel. Azon R2 is megpróbál átjutni függőlegesen sikertelenül, viszont megkerülni már nem hajlandó. Ilyenkor vissza kell mennünk érte, hogy segítsük kinavigálni, ami eleinte vicces de idővel már bosszantóvá válik. Főleg mikor visszaérve a bázisunka mögénk nézve vesszük észre, hogy R2 sehol, hát irány megkeresni. A bázisunk is jó néhány hiányossággal rendelkezik, mint például a bio dome, a mi kis kertünk jelenleg csak dísznövények nevelésre alkalmas és még számos felszerelés csak díszként funkcionál. Ezek mellett még jó néhány nyersanyag is van, ami még nem fellelhető a játékban. A játszható terület is véges, jelenleg csupán olyan 2-3 km-es sugarú körben találunk bármit is azon kívül sivatag és semmi más. Összességében a játékban rengeteg lehetőség van, de még idő kell hozzá amíg teljesen kiforr. Jelenleg is élvezhető és játszható és már most van multiplayer mód amit érdemes kipróbálni. De ha valaki még több tartalomra vágyik, érdemes lehet várni egy fél évet vagy esetleg egyet is.

LOL könyvek :)

Gondolom érdemes megemlíteni, hogyan is került a kezembe olyan könyv/könyvek aminek a célközönsége nem kimondottan én vagyok. Az egész az idei (2016-os) Könyvfesztiválon történt, ahol moly ismerőseimmel piknikeztünk és bemutattuk egymásnak könyv szerzeményeinket és előkerült egy LOL könyv is. Persze nekem az, hogy LOL könyv teljesen ismeretlen fogalom volt, bár lehet, hogy már láttam egyet-kettőt a könyves boltok polcain, de nem igazán szenteltem nekik több figyelmet. Ahogy szóba került a pikniken egyből érkeztek minden felől a hideg és meleg megjegyzések a könyvekkel kapcsolatban. De amint kiderült, hogy a megemlített könyv a Cinder és Ella már csak a pozitív hozzászólások maradtak. Ettől kimondottan kíváncsi lettem. Kezembe is vettem a könyvet, hogy átfussam a fülszöveget és számomra érdekesnek találtam. Azután még egy ideig hezitáltam, hogy elolvassam-e. Csak két hónapba tellett míg végül rászántam magam, hogy elolvassam. Be is szereztem e-könyv formátumban. :)

Cinder és Ella

A Cinder és Ella-ról már annyit tudtam, hogy egy ifjúsági romantikus regény, hepienddel a végén. Ami jó is jött az éppen befejezett Beavatott sorozat befejezése után. Azt is tudtam, hogy egy tragikus eseménnyel fog kezdődni a történet csak az lepett meg, hogy ez rögtön az első fejezetben bekövetkezik. A második fejezetre el is telt nyolc hónap és Ella addigi élete teljesen megváltozott. A könyv folyamán nem is kimondottan a történet vagy  a romantikus szál vitt előre, hanem a könyv folyton változó hangulata. Sokszor megmosolyogtatott Ella szarkasztikus megjegyzései vagy Cinderrel való párbeszédei/évődései. Volt pár könnyed vagy feszültséggel teli fejezet is és pár szívszorító esemény. Ezek folytonos változása, kész hullámvasút. A vége valóban egy valóra vált tündérmese. Amit többen is negatív ként értékeltek. De személy szerint nincs ellenvetésem a mesékkel kapcsolatban. :)

Szívzűrterápia strébereknek

A Cinder és Ella után kíváncsi lettem a többi LOL könyvre. Így szétnéztem a molyon, elolvastam pár fülszöveget és értékelést, a többség nem győzött meg. Aztán megláttam Kelly Oram másik könyvét a Szívzűrterápi strébereknek címűt, aminek már a fülszövegét is érdekesnek és kissé humorosnak találtam. :) Így hát másnap bele is kezdtem, és nem csalódtam. Már az első két fejezet folyamán is többször hangosan felnevettem és még jó párszor a könyv olvasása közben. A történetet nagyon élveztem és szórakoztatónak találtam. Élvezem a írónő stílusát, energiáját ami a könyvéből árad. Azt ekkor még nem tudtam, hogy olvasok-e még több LOL könyvet de abban biztos voltam, hogy Kelly Oram-tól még biztosan fogok.

Kivédhetetlen szerelem 

Kíváncsiságtól vezérelve még egyszer átfutottam a LOL könyvek listáját, hogy találok-e valami érdekeset. Találtam egyet-kettőt de jelenleg nem mind érhető el e-könyvek formájában. Végül a Kivédhetetlen szerelem című könyvet választottam. Miért? Főleg a főszereplő Jordan miatt aki nem csak egy gimis lány, hanem egyben a football csapat kapitánya és irányítója is. És nem tudom miért, de szeretem a sporttal kapcsolatos történeteket. A történet maga kellemes hangulatban indul. Jókat nevettem Jordan és csapata közt kialakult kapcsolatán. De ezen felül nem nyerte el a tetszésemet ez a könyv. Volt pár malőr a történetben és a karakterek viselkedésében amit nem tudtam hova tenni. Azt mondhatom, hogy a könyv legjobb részei a sporttal kapcsolatosak voltak. Az érzelmi szál kicsit túl lett bonyolítva és háttérbe száműzte a sportot ami szerintem nem tett jót a könyvnek akárcsak Jorden döntésképtelenségei.

Mindent összevetve Kelly Oram stílusa megnyert és valószínűleg fogok még tőle olvasni. De nem leszek a LOL könyvek rajongója.